Budakörnyéki iránytű E-mail Keresés


Tisztelet, bizalom, munkaszeretet

Ki-kicsoda > Budajenő

2012-09-12


Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a köztársasági elnök megbízásából augusztus 20. alkalmából a Magyar Arany Érdemkereszt állami kitüntetést adta át Rainer Ferencnének, a budajenői általános iskola igazgatójának. A kitüntetettel Bozzai Attila beszélgetett az indulásról, a segítőkről és az elmúlt tíz esztendő eredményeiről.

Kérem meséljen az elmúlt évekről, engedjen némi bepillantást az elmúlt időszakban végzett munkájába, melynek elismerése az átvett  kitüntetés.

Tíz évvel ezelőtt a 2003-as tanévben kezdtük építeni az iskolát. Soltész Miklós akkori polgármester úr kezdeményezésére létrejött egy megállapodás a zsámbéki Apor Vilmos Katolikus Főiskolával, melynek keretében az intézmény a főiskola gyakorló iskolájává vált volna.  El kellett készítenünk az iskola pedagógiai programját, fel kellett készíteni a tanárokat a megújuló feladatokra.  Mire készen lettünk, leégett a főiskola tetőszerkezete, az intézmény átköltözött Vácra, a feladatom oka fogyottá vált.

Az előkészítő munka során azonban hihetetlenül sok támogatást kaptam és rengeteg szállal kezdtem kötődni a településhez. Ki kell emelnem a szülői szervezet vezetőit – Soltész Esztert és dr. Kisfalvi Csillát. Õk már akkor itt dolgoztak, mikor idejöttem. A koncepcióm maximálisan megegyezett azzal az elképzeléssel, amit a szülők a szervezeten keresztül közvetítettek arról, hogy mit várnak el egy jó iskolától.  A klasszikus elveken működő, családias iskola, ami a nevelésen alapul és ahol mindenki a saját elvárható maximumán teljesít. 

Legfontosabbnak tartom, hogy az emberek közötti viselkedésben a tisztelet álljon az első helyen. Ennek a családban kell megalapozódnia, mert a gyermeknek tisztelni kell a saját szüleit, a rokonait és a szülőknek tisztelnie kell azt az intézményt, melynek gondjaira bízza a gyermekét.  A pedagógusainknak tisztelni kell a szülőt és tisztelni kell a gyereket.  Ezeken a kölcsönösségeken nagyon sok minden múlik. Innen fakad, hogy tiszteljük a népünk hagyományait.

Megbeszéltük, hogy minden évben a második osztályosok betlehemeznek. Ekkor nagyon sok érzelmi hatás éri őket, hiszen ezt a betlehemet végig viszik az egész falun. Bekopogtatnak házakhoz, ahol szeretettel fogadják őket. Érzik, hogy mekkora örömöt tudnak másoknak szerezni.

Negyedikesként a március 15-i, míg hetedikesként az október 23-i műsort adják elő. Büszke vagyok arra, hogy mire a gyerekek távoznak tőlünk, tisztában vannak az ünnepeink tartalmával, hiszen az ő nyelvükön közvetítjük a lényeget. Komolyan, tudatosan élik át azt, amit előadnak.

Munkánkat elismeri a település, az emberek már várják a műsorainkat. A jelenlegi önkormányzat, Budai István polgármester úr vezette képviselő-testület is folyamatosan támogatja az iskolát. A település lehetőségeihez képest mindenfajta elismerést megkapunk.  Ez nem csak az anyagiakban mérhető: a rendezvényeinken megjelennek a képviselők, s a polgármester úr a belső ünnepeinken is részt vesz.
Jó az együttműködésünk az egyházzal. Harkai Gábor plébános úr és Boros Péter lelkész úr mindig segítő kezet nyújtanak nekünk, ha hozzájuk fordulunk.

A régi testület fantasztikus munkával elindított minket, a szülők pedig bizalommal álltak mellénk.  Elhitték az emberek, hogy nem csak üres szólamokat hangoztatunk, hanem megtöltjük tartalommal az iskolát.  Bár nem valósult meg a gyakorló iskola, de nagyon megszerettem az itt élő embereket. Éreztem, hogy nagyon komoly itt tartó erő működik.  Emiatt is maradtam Budajenőn.  A következő ciklusra megválasztott új testület felépíttette a tornateremet. Mostanra elkészült az iskola épületének akadálymentesítése, dolgozunk a játszóterünk folyamatos megújításán.

Jellemző az összefogás az iskola életében. Nem csak földrajzilag vagyunk a település szívében, de az emberektől is rengeteg támogatást kapunk. A szülők segítenek az iskolakezdéskor megújítani a tantermeket. Támogatásokat kapunk a helyi civil szervezetektől, magánszemélyektől. A pedagógus napra a szülők készítik fel a gyerekeket a reggeli órákban. Ez a műsor nekünk igazi meglepetés.  Év végén pedig a szülők által szervezett kiránduláson vehet részt a tantestület.

Ebben a kitüntetésben mindenkinek a munkája benne van.  Az itt tanuló gyerekeink pisze orrától kezdve a kollégáim, a magam munkája, a családom támogatása. A tantestület értékteremtő munkáját külön ki kell emelnem! A kollegáim között mindegyik dolgozik a másikért is. Összetartás van a testületben. Egymást segítik az évi munkatervben eltervezett feladatok megvalósításán. Sokszor tapasztalom, hogy munkaidő után is együtt marad a társaság egy-egy beszélgetésre; ez az, amit a pszichológia úgy hív, beágyazottnak lenni. Nagyon boldog vagyok, hogy közösségünkben ezt sikerült elérnünk!

A gyerekek is jól érezik magukat, mert mindenki ismeri őket név szerint. Ez az iskola által megkövetelt fegyelemmel együtt biztonságot ad nekik.  Tudjuk, hogy csak az kérhető számon rajtuk, amiben tapasztalatuk van. Ha hibáznak, megtanulják, hogyan lehet jól kijönni a tévedésből. Fontos, hogy nevelői beszélgetésekből ők maguk jöjjenek rá, hogyan kell helyesen eljárni. Bízunk bennük! Segítünk nekik, hogy maguk találják meg a helyes utat. Érezzék azt a határt, amit már nem léphetnek át, de mindig találják meg azt a felnőttet, aki nem hagyja magukra őket.

Végezetül a munka szeretetét emelném ki. A gyerekek képesek egész nap alkotni, kreativitásukat kibontakoztatva dolgozni. Figyelmet fordítunk rá, hogy tevékenységükben örömüket leljék. Ez az a hajtóerő, amitől sugároznak, ragyog a szemük és a napi munkákhoz ez ad új energiákat nekünk is.

Bozzai Attila

Balról jobbra: dr. Müller Tibor, dr. Hargitai Emil, Bozzai Attila, Pintér Judit, Soltész Eszter, Bednárik László, Rainer Ferencné, Soltész Miklós, Bartos Gyárfás, Bálint Dénes, Jankó Gábor


Vissza