Budakörnyéki iránytű E-mail Keresés


Budajenő megtartaná a hivatalát

Közélet > Budajenő

2012-03-10


Budajenőnek is megoldást vagy éppen hatásos érveket kell találnia a hivatalának működtetésére, mivel az önkormányzati törvény 2013. január elsejétől hatályos módosítása szerint a 2000 fő alatti falvakban az önálló polgármesteri hivatal megszűnne. A frissen elfogadott költségvetésről és az ez évi változásokról Budai István polgármesterrel beszélgettünk.

Az idei költségvetési főösszeg, 384 millió forint, a korábbi fejlesztések befejeződésével a falura egyébként jellemző alapszintet mutatja. A település fenntartási költségeinek biztosítása érdekében a helyi adóknál az önkormányzat megváltoztatta a kedvezményi rendszert, így az építményadó az épület méretéhez igazodva idén magasabb lett. Ez azt jelenti, hogy Budajenőn egy átlagosnak számító, százötven négyzetméteres családi ház egy 1300 m2-es telekkel hozzávetőleg negyvenezer forint adót fizet évente. Az alapadó magas, de jelentős a kedvezmény is: egy budajenői, ha állandó bejelentett lakos, 60% kedvezményt kap, az ingatlanra bejelentett egy háztartásba tartozó személyek után további 5-5% jár. Nyolcvan százaléknál nagyobb kedvezményt igénybe venni azonban nem lehet: az adó 20%-át mindenképpen be kell fizetni. Az iparűzési adó öt-hat évvel ezelőtt még százmillió bevételt jelentett. Most 45 milliót terveztek, de félő, hogy ennél is kevesebb lesz.

Budajenő problémája, amiről mindenképpen beszélni kell, hogy Budapest agglomerációjában igen korlátozottak a pályázati lehetőségek. A „hátrányos helyzetű” térségekben a korszerű óvodákban négy csoportba jó, ha nyolcvan gyerek jár, miközben az agglomerációban a lakosságszámon belül meghatározóvá vált, magasan kvalifikált, sok gyereket vállaló családok gyerekei a végletekig összezsúfolva járnak óvodába. Budajenőn a négy csoport százhúsz gyermekből áll. De óvodaépítésre pályázni nem tudnak, mert térségben csak bővítésre írtak ki pályázatot. „Az nekünk kevés, mert legalább hat csoportra lenne szükségünk, de a jelenlegi óvoda nem bővíthető, nem ráépíthető. Pedig a fejlesztéshez a területünk már megvan. Az iskola mellett meg tudtunk venni egy Németországban élő tulajdonostól egy megfelelő telket, amit a már a falu tulajdonában lévő, erre szánt területekkel összevontunk, a terveket is elkészítettük, engedélyeztettük.”- fejti ki a polgármester.

Tavalyi eredmények

Budajenő a falumegújítás több területén elért kiemelkedő teljesítményéért Pest megyében a második helyen díjazta Budajenőt a belügyi és a vidékfejlesztési tárca a Magyarországi Falumegújítási Díj 2011 pályázaton. A díjazott települések bemutatkozásával egybekötött díjkiosztás 2012 áprilisában lesz.

Amennyire kicsi, annyira látványos és hasznos volt a falu iskolája és polgármesteri hivatala által bezárt udvaron, valamint az iskola földszintjén a közlekedés akadálymentes biztosítása. Bár kerekes székes forgalmat nem bonyolítanak, de a 15 milliós beruházás az iskola földszintjén a küszöbök, a mosdó, a világítás, a feliratok átalakulását eredményezte. Rendezték az iskola és a polgármesteri hivatal teljes belső udvarának parkosítását és járdáit, az épület bejáratánál mozgássérült parkolót alakítottak ki, s megnyugtatóan sikerült megoldani az épületegyüttes ezen a részén is a felszín alatt a csapadékvíz-elvezetést.

A Fő utca aszfaltozása is elkészült a Kossuth u. és a Magtár utca között, miután a csatornahálózat problémái megoldódtak egy nagyobb kapacitású átemelő létesítésével az utca elején.  Így amikor egy rendezvény miatt lezárják a főutcát, akkor egy jó minőségű útvonalon az átmenő forgalom ki tudja kerülni a lezárt útszakaszt.

Az idei tervek

Az Óvoda köz – Sport u. – Ady Endre utca által körbezárt szakaszt, ki egészen a Szőlő utcáig még az idén felújítják. A 10-15 millió forintos fedezet már szerepel is az idei költségvetésben. 

Módosítják a helyi építési szabályzatot az elmúlt öt évben fokozatosan összegyűlt igényeknek megfelelően, amely az önkormányzat számára ötmillió forintos kiadást jelent.

A továbbiak a pályázatoktól függenek. Ha a falunak sikerül óvodára pályáznia, elkészítik a kiviteli terveket, mivel az engedélyes tervek már készek. A tervezés hét-tízmillió forint költsége még az idei, egy nyertes óvodapályázat esetén már a szükséges önrész csak a következő évet érinti majd.

Gerhard Schicktől, budajenő díszpolgárától érkezett 250 ezer eurós felajánlásnak köszönhetően lehetőség nyílik a magtár felújításának megkezdésére. A tervek szerint első ütemben elkészülhet az összes közmű és nyílászáró beszerelése, az épület környezetének a rendezése, a földszint rendezvényteremmé alakítása. Két szinten a mosdókat is kiépítenék. Az emeleti részek funkciójának kialakítása egy második ütemben történne, akár egy sváb múzeum, egy négy-ötszobás vendégszállás vagy egy tudásközpont formájában.

Budajenő megtartaná a hivatalát

Budajenőnek is megoldást vagy éppen hatásos érveket kell találnia a hivatalának működtetésére, mivel az önkormányzati törvény 2013. január elsejétől hatályos módosítása szerint a 2000 fős lélekszámot meg nem haladó településeken az önálló polgármesteri hivatal megszűnne.

Budai István polgármester ugyan egyetért az intézkedéssel, de fontosnak tartaná, ha egy ilyen horderejű kérdésben nem csak a létszám lenne meghatározó, hanem a település ereje, szintje, dinamikája is. Budajenő lakosságszáma 1900 körül mozog, s régóta 30-50 fős természetes növekedés tapasztalható minden évben. Az eladósodottságuk az éves költségvetés 15%-át sem éri el. Fenntartanak egy 222 fős iskolát, ahol a tanulók 35%-a nem budajenői, s tavaly is 70 fő jelentkezett a 42 első osztályos helyre. „Budajenő lélekszámát tekintve organikusan és olyan kiszámíthatóan növekszik, hogy arra biztonsággal alapozhatunk. Így amikor majd mérlegre tesznek bennünket reményeink szerint működésünk más minőségi ismérveivel együtt, nem lesz akadálya annak, hogy megtartsuk a polgármesteri hivatalunkat.” – mondja a falu polgármestere.

Konfliktusok sorát oldaná meg a két külön járás

„A Budaörsi Kistérség ülésein, amióta Budakeszi vette át Budaörstől az elnökséget, felesleges konfliktusok nehezítik a munkát. Ez a feszültség a járások beosztásánál is megmaradna, amennyiben Budaörs, Törökbálint, Biatorbágy és Herceghalom önálló járásra irányuló törekvését a törvényalkotó nem támogatná. A négy település lélekszáma 54 ezer főt tesz ki. A Zsámbéki-medence települései Nagykovácsival és Remeteszőlőssel a lélekszámot tekintve ugyanez a nagyságrend. Az ellentétek alapja elsősorban nem politikai, inkább a közlekedési lehetőségeken, városfejlesztési elképzelések és adottságok különbözőségén alapul és egy örökös konfliktus magvát ültetné el. A javaslatom tehát, hogy Budaörs a másik három településsel együtt önálló járást képezhessen, miközben a Zsámbéki-medence települései, Tököt és Perbált is átvéve a pilisvörösvári járástól, Nagykovácsival és Remeteszőlőssel egy járást képezzen. Így a kettő helyett három ötvenezres járás jönne létre budaörsi, budakeszi és pilisvörösvári központtal. Javaslatomat már be is terjesztettem a minisztériumhoz. Területileg lehet, hogy ezek a járások jóval kisebbek lennének, mint pl. több alföldi járás, de a gazdasági teljesítőképességet, az intézmények és lakosság sűrűségét tekintve sokkal nagyobbak és dinamikusabban fejlődnek.” – fejtette ki lapunknak Budai István, Budajenő polgármestere.

Koós Hutás Katalin
portréfotók: Salamon László


Vissza